Országos kampány indul a temetői urnák hazavitelével kapcsolatban.
Közeleg a halottak napja, az év egyik legfontosabb ünnepe, amikor azon
szeretteinkre emlékezünk, akik már nem lehetnek velünk. Ez alkalommal 5
országos temetkezési szervezet most először fog össze egy társadalmilag
rendkívül fontos témában: évről évre 2-5%-kal nő az urnás temetkezések
aránya hazánkban, azonban sajnos sokak számára nincs megfelelő
tájékoztatás arról, hogy milyen kihívások járnak a hamvak otthoni
elhelyezésével. A szervezetek közös edukációs kampányt indítanak azért, hogy
segítsenek megérteni, milyen hatásai lehetnek, ha nem a temetőben, hanem a
családi otthonban kerülnek elhelyezésre az urnák.
Magyarországon évente körülbelül 135.000 elhunytat helyeznek végső nyugalomra
(KSH 2022). Hazánkban az urnás temetések aránya 70%, Budapesten 95% és a
megyei jogú városokban is jóval az országos átlag feletti. A tendencia folyamatosan
növekszik, ami számos, szubjektív tényező hatására vezethető vissza, a
legkülönbözőbb egyéni vagy családi preferenciák dönthetnek.
A temetés akár hagyományos, akár modern, lehetőséget teremt a család, az
ismerősök, barátok számára, hogy végső búcsút vegyenek az elhunyttól. A
búcsú alkalmat ad a gyászolóknak, hogy megosszák fájdalmukat és érzelmi
támogatást nyújtsanak egymás számára. Sokan szerettük hamvait speciális
módon helyezik el, otthonukban tartják, vagy egyéb, nem megszokott helyszínt
választanak. Egyre több olyan esettel találkozunk, amelyben az urnát nem méltó
módon, nem megfelelő jogszabályi előírások mellett tárolják: hulladéktárolóból, vasúti
értékmegőrzőből, vagy valamelyik folyónkból kerül elő urna. Egyre gyakoribbak az
illegálisan létesített emlékhelyek is, melyek sokkolják a szabadidős tevékenységet
folytatókat egy közparkban vagy valamelyik természetes tavunk, folyónk partján.
A családi fészek nem temető! Ilyenkor gyakran elmarad a gyászszertartás,
hozzátartozók, barátok megfosztva érezhetik magukat kegyeleti joguk gyakorlásától,
hisz nem tudtak elbúcsúzni.
Minden gyász egyedi. Mindenkinek joga van saját döntése szerint gyászolni,
ugyanakkor az információhiány miatt az elmúlt időszakban egyre több, az urnák
hazaviteléből származó problémáról hallani:
- nem feltétlenül biztosított az elhunyt családtagjainak bejutása az urna helyét
szolgáló ingatlanba,
- a járási kormányhivatalnak ellenőrzési joga van, a hatóságok vizsgálhatják az
“urna kiadási nyilatkozat” tartalmának betartását, a hamvak kezelését,
- előfordulhat, hogy például költözés során megrongálódik az urna, ami nehezen
feldolgozható lelki terhet jelenthet,
- valamint az érzelmi oldalról sem feledkezhetünk meg: a hamvak otthon tartása
folyamatosan emlékeztethet a veszteségre, ami érzelmileg megterhelő lehet, sőt,
pszichológusok véleménye szerint jelentősen nehezítheti a gyászfeldolgozás
folyamatát és az elengedést.
Hamvasztás után az elhunyt hamvainak méltó elhelyezésére számos lehetőség
létezik. Ezek közé tartozik a temetőbe, urnafalba, urnafülkébe vagy földbe
helyezés, valamint a temetőn belüli szétszórás. Templomok vagy altemplomok
is szolgálhatnak nyughelyként, illetve repülőgépről való szórásra és vízre
engedésre is van lehetőség, de e két utóbbi esetében engedélyre van szükség. Az
emlékerdők is elérhető alternatívaként szolgálhatnak, ahol egy kiválasztott fa
gyökerei mellett helyezhetőek el a hamvak. Továbbá, a hamvak megosztásával a
gyászolók választhatják a kegyeleti ékszerben, mini urnában vagy szelencében
történő elhelyezést is.
Szakértői vélemények szerint is fontos odafigyelni a gyász megélésének természetes
folyamatára: „A gyász egy törékeny utazás, aminek természetes módon kell előre
haladnia, és az urnák otthon tartása adott esetben akadályozhatja ezt a gyógyulási
folyamatot” – mondta egy mentálhigiénés szakember.
„A gyász örökre velünk marad, beleszövődik az életünkbe. Ahhoz azonban,
hogy lassan csendesüljön a fájdalom, nem csak időben, de térben is
távolságot kell nyernünk. Az otthon tartott urnák túlságosan közel tartják a
fájdalmat, így megzavarják a lélek gyógyulási folyamatát” – nyilatkozta Dr.
Orvos Tóth Noémi klinikai szakpszichológus.
Az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI), a Magyar Temetkezési
Szolgáltatók Országos Szakegyesülete (MATESZSZ), a Magyarországi
Temetőfenntartók és Üzemeltetők Egyesülete (MTFE), a Magyarországi
Krematóriumok Szövetsége (MKSZ) és a Magyar Temetkezési Kellékgyártók
Egyesülete (MATEK) most összefogva hirdetik meg kampányukat, mely során több
száz temetőben, tízezer nyomtatott tájékoztató kiadvánnyal, egy a témával
foglalkozó honlappal (http://www.magyartemetkezes.hu) és
médiamegjelenésekkel szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a hozzátartozóknak
milyen segítő és támogató rendszer áll rendelkezésükre, mellyel könnyebben
tudnak eligazodni a kegyeleti kérdésekben.
Európa-szerte különböző szabályozásokkal találkozhatunk a hamvak
elhelyezésére, melyek között eligazodni jelentős kihívást jelenthet a gyászoló
családok számára. Az országok közötti jelentős különbségeket e téren jól példázzák
a lengyel előírások, melyek szerint sem az urnák otthon tartása, sem a hamvak
szórása nincs engedélyezve. A német szabályozás szerint a hamvaknak sírban vagy
erdei temetői sírhelyen kell végső nyughelyet találniuk, míg Franciaországban tilos
az urnák otthon tartása, de a hamvak szétszórása engedélyezett meghatározott
helyeken. Dániában engedélyezett a hamvak temetése a templomkertekben vagy a
szétszórásuk, de az otthoni tárolásuk nem. Norvégiában például szigorúan tilos az
emberi maradványok otthoni tárolása, lehetőség van temetésre, engedéllyel
szétszórásra.
Visszatérve hazánkra, Magyarországon a temetők szolgáltatásai között számos
lehetőség szerepel urnák tárolására, melynek segítségével tradicionális nyughelyen
tudhatjuk szeretteink hamvait. Országszerte az urnafülkében 10 évre 20-25 ezer
forint körüli összeg az urnahely megváltásának díja. Ezt a példát alapul véve, egy
temetői szolgáltatás keretében biztosítani helyet szerettünk hamvainak, mindössze
havi 200 forint költséget jelent. Budapesten és nagyvárosok frekventáltabb
temetőiben ez az összeg magasabb lehet természetesen, de mivel a szolgáltatások
és a költségek egyaránt széles skálán mozognak, mindenképpen érdemes több
helyen érdeklődni ezekről, hogy a leginkább megfelelő lehetőséget megtaláljuk mind
a hozzátartozók, mind elhunyt szerettünk tekintetében.
Az 5 országos temetkezési szervezet ezúton igyekszik arra ösztönözni a
lakosságot, hogy gondosan fontolják meg a kegyeleti és ezzel összefüggő lelki
kihívásokat, és segítséget nyújt nekik eligazodni a temetkezési lehetőségek és
a gyászfeldolgozás kérdéseiben. A hazaszállított majd otthon tartott hamvak
esetében fennáll a lehetőség, hogy ez a megoldás nem nyújtja a közös búcsú
átélésének „élményét”, ellentétben a hagyományos szertartásokkal, amelyekkel
méltó módon emlékezhetünk meg a hozzátartozóról. Továbbá az urna otthoni
tárolása veszélyeztetheti a közeli hozzátartozók jogát a kegyeletgyakorlásra és
az elhunyt emlékének tiszteletben tartására. A méltó és tiszteletteljes elbúcsúzás
fontos része az egészséges gyász folyamatának, így ennek alapos átgondolása
– még egy borzalmasan megterhelő időszakban is – létfontosságú. Ebben segít
most a gyászolóknak az 5 országos temetkezési szervezet az edukációs
kampányával.
Comments